-Skyler az istenért! Elkésünk!-ordibált fel anya.A francba ez is csak egy álom volt..egy befejezetlen álom.Mivel kint tombolt a nyár ezért magamra kaptam egy farmer rövidnadrágot,egy vékony,törtfehér pulcsit,és a kedvenc conversemet.Hajamat gyorsan összefontam,kevés sminket dobtam az arcomra,és egy füzetet belehajítottam a táskámba.Kómásan levánszorogtam a lépcsőn,megfogtam egy almát,és az utcára vettem az irányt.Fülhallgatómat fülembe dugtam,és elindultam az iskola felé.Öt perce sétálhattam,amikor valaki megdobott egy stresszlabdával.
-ÁUUU!Ez mégis mire volt jó?
-Kislányom te teljesen el vagy varázsolva.Otthon vártalak,hogy mikor vihetlek el az iskolába,erre te elindulsz gyalog.Na gyere pattanj be így gyorsabb.-szónálkül beültem az autóba,és bambultam ki az ablakon az én kis gimnáziumom utcájáig.-Vigyázz magadra!-intettem egyet anyának,és bementem a komor épületbe.Utáltam itt mindenkit..kivéve két embert.Két nagyon különleges embert.Frank-et és Anthony-t.Ők voltak az én legjobb barátaim.Velük a hétköznapok nem is tűntek annyira szürkének,mint amilyenek valójában voltak.A szüleim a hét minden napján dolgoztak,mivel apám a helyi kórház igazgatója,az anyámnak pedig egy kozmetikai cége van.Néha jó egyedül lenni,de valamikor jó lenne ha többet lehetnék velük együtt.Akaratlanul is mosolyra húzódik a szám,ha meglátom ezt a két dilibogyót.
-Egy angyal sétált be a terembe!
-Végre van rá okom,hogy itt legyek.-ölelt meg Tony.
-Na elég lesz! Ha nem akarjátok,hogy meghaljak álljatok le az ölelgetéssel!
-Utálom,amikor ilyen vagy..-panaszolta Frank.
-Én se..haha már megint vicces vagyok.-boxoltam vállba szegényt.-Na űljünk le nyuszikák,mert mindjárt becsengetnek.Nem bírtam ezt a mai napot.Állandóan az álmomon járt a fejem.A szünetek többségében a folyosón ültünk a srácokkal,és fikáztuk a jöttmenteket.Végre az utolsó óránknak is vége volt,és az ebédlő felé vettük az irányt.
-Mennyi pöcsfej..
-Utálom őket..
-Szerencse,hogy holnaptól hivatalosan is elkezdődik a nyári szünet.Nem bírnék ki itt még egy napot.-beálltunk a végtelennek tűnő sorba,és türelmesen vártunk.A terem végén feltűnt a football csapat kapitánya,Danny Smith.Nem is értem,hogy járhattam vele 4 hónapig.Na jó..valójában tökéletesen tudtam az okát.Ó lányok...ha láttatok jó felsőtestet...Sky térj magadhoz.
-Skyler ne stíröld már pólón keresztül a kockáit..szánalmasak vagytok ti lányok.Véletlenül sem tudnátok megkérni egy haverotokat,hogy nézegessétek a kigyúrt hasát,hanem a pöcsök pöcsének a kapitányának a hasát kell nézned.-szólalt meg Anthony.
-A "haver" szó alatt magadra gondoltál,igaz?-lökte oldalba Frankie.
-Hali Sky..dumálhatnánk egy kicsit?-bólintottam,és kiálltam a sorból.
-Miről akartál dumálni Dan?
-Hiányzol kicsim..
-Ne várd,hogy visszamenjek hozzád.
-Nagyon hülye voltam,hogy hagytalak elmenni.
-Nem akartam mondani,de ha már te kimondtad..
-Nem tudlak kiverni a fejemből.Kérlek adj még egy utolsó esélyt...-cirógatta meg az arcomat.
-Talán kapsz egy utolsó esélyt...Gyere át 4-re hozzánk,és megbeszéljük a dolgokat.
-Nem fogsz bennem csalódni,ígérem.-adott egy puszit az arcomra.Visszamentem a többiekhez.
-Van egy olyan érzésem,hogy most követted el életed eddigi legnagyobb hibáját.
-Csak átjön délután beszélgetni.
-Nem igaz,hogy 10éve mi vagyunk a legjobb barátaid,és még mindig nem sikerült megtanulnod,hogyha áthívsz egy srácot magadhoz az egyenlő azzal,hogy ledobod neki a ruháidat.-forgatta a szemeit Tony.
-CSAK dumálni fogunk.Nem vagyok hülye,tanultam a hibáimból.-leültünk a szokásos asztalunkhoz,és néztem ahogy a srácaim veszekednek az én kajámon.Nem voltam hajlandó megenni ezt a szemetet,amit ételnek hívnak a menzán.
-Na induljunk,mert elkések az edzésről.-mondta Anthony.A lelkem már nyolcadik éve a Los Angeles-i vizilabdacsapat tagja .
-Kocsival jöttem kidobhatunk téged az uszinál.-kacsintgatott Frank.
-Ó te kis mézespuszedlim,mindig tudod mikor van szükségem egy fuvarra.-csípdeste meg az arcát.
******
-Kösz,hogy hazahoztál Frankie.Nincs kedved bejönni?
-De szivesen.Úgyis emlegettél valami panda alakú jégkrémet...
-A francba,azt hittem nem figyeltek.Na gyere nagyfiú!-leültünk a kanapéra és néztünk valami spanyol sorozatot,amiben Huanitának gyereke születik,de Carlos nem engedi,hogy apasági tesztet végezzenek el a csecsemőn.
-Hazamegyek,és letöltöm a teljes évadát!!!Hallod Sky,te mit fogsz dolgozni nyáron?
-Nem tudom..gondolom megint megyek a strandra fagyit árulni...
-Szeretem amikor a kicsik rádkenik a fagyit.
-Olyan együttérző tudsz néha lenni..Amúgy miért kérdezed?
-Kinek lesz a legkirályabb munkája nyáron?Ki fog Belgiumba utazni?Ki tud magával vinni még két embert,hogy segítkezzen a Tomorrowland lezajlása előtt,alatt és utána??
-Ne szórakozz velem..ezt úgysem veszem be.Szép próbálkozás volt Frank.Ügyes vagy,még egy pillanatra el is hittem.
-Az életemre esküszöm!Skyler lenne kedved velem és Anthonyval Belgiumba repülni?
-IMÁDLAK Frank Jones!!!
-Na beszéld meg a szüleiddel,és este hívj fel! Most mennem kell,mert megígértem Apának,hogy segítek neki otthon.Csók a családnak!-ölelt meg.
-Puszillak!-örömömben ugráltam a házban,és táncolni kezdtem Avicii legújabb remixére.Lihegve dőltem rá az ágyra,és csak akkor vettem észre,hogy már háromnegyed 4 van.15 perc és megérkezik Danny.Azért rendet kéne raknom a szobámban,hogy legyen hova lenülnünk.Öt perc alatt bedobáltam a ruhákat a szekrényembe,beágyaztam,majd a tükör elé léptem,és megigazgattam a sminkemet.Éppen a hajamat bontottam ki a fonásból,amikor csengettek.Remek! Elfelejtettem,hogy mindenhová hamarabb érkezik.Kócos hajjal nyitottam ajtót,és csodálkoztam amikor Dan egy csokor rózsát vett elő a háta mögül.Annyira szépek voltak.Betessékeltem a házba.-Kérsz valamit inni?
-Nem köszönöm.Remélem tetszenek a virágok.-mosolyodott el.
-Gyönyörűek!Van kedved felmenni a szobámba?
-Naná! Csak utánad.-bezártam az ajtót,miután Ő leült az ágyamra.-Amit ma mondtam a suliban komolyan gondoltam.
-Mégis miből tudhatnám,hogy tényleg úgy gondoltad?-ledobta a pólóját ,és egy apró csíkra mutatott,amit onnan nem láttam.Közelebb mentem,és egy tetkóra mutatott.Az volt ráírva,hogy :Skyler* .Nem tudom,hogy miért pont az én nevemet írta rá..tudja,hogy nem vagyok oda a tetoválásokért.
-Ülj le mellém.-hallgattam rá.Kezét a combomra rakta,és elkezdte simogatni.-Itt vagyok,hogy bebizonyítsam,hogy szeretlek.-hátradöntött az ágyon,és rámfeküdt.Tökéletes felsőteste teljesen hozzám simúlt.Beleborzongtam,amikor az ajkai az enyémekhez értek.Csókolózni kezdtünk.Bevallom ez még mndig jól megy neki...-Készen állsz?
-Mégis mire?-elkezdte leráncigálni rólam a nadrágomat.-kigurultam alólla.-Ugye nem gondoltad komolyan,hogy ezzel eltudom azt felejteni,hogy megcsaltál egy régebbi barátnőmmel,akiről tudtad,hogy ki nem állhatom?!Kérlek menj el most azonnal!
-Na cicám ne csináld már.Tudom,hogy akarsz!
-Igen akarlak egy hullászsákban látni!-kitoltam az ajtómon,és rácsaptam.Zokogni kezdtem,hogy már megint bedőltem a hülyeségeinek.Már megint ugyanabba a csapdába estem.
